Balaton

Könnyen felmelegedő, sekély vize kiválóan alkalmassá teszi a fürdésre és sportolásra, élővilága rendkívül gazdag, a táj változatos vulkanikus kúpjaival sok tekintetben egyedi.

Típusa geológiailag a Velencei-tóhoz hasonlóan tektonikus eredetű, sekély vizű ároktó. 77 km hosszú, legkisebb szélessége Tihanynál 1,5 km, legnagyobb 12,7 km Balatonvilágos és Balatonalmádi között, átlagos szélessége 7,7 km, felülete 600 km².[2] Legmélyebb pontja a Tihanyi-szoros legmélyebb árkában az úgynevezett a „Tihanyi-kút”, ahol a tó medre 11-12,5 méter mélyen van. Más forrás szerint a kút mélysége 10,67 méter. A Szántód-Tihany kompjárat útvonalától mintegy 100-150 méterre keletre, a parttól körülbelül 300 méterre van.

Az 59 800 hektár területen fekvő vizes élőhely keleti medencéjét a Tihanyi-félsziget választja el a tó többi részétől. Déli partjánál medre sekélyebb. Északi oldalán található a badacsonyi borvidék és a Tapolcai-medence, jellegzetes vulkáni tanúhegyeivel.
A Balaton és környéke Budapest mellett az ország turisztikailag leglátogatottabb területe, 2004-ben elnyerte az Örökségünk – Somogyország Kincse címet is.[12][13] Környékén gyógyfürdők, termálforrások találhatók. A „Balaton fővárosa” címet hivatalosan Keszthely viseli, de Siófok a déli part, Balatonfüred pedig az északi part fővárosaként tekint magára.[14]

Minden évben megrendezik a tóhoz kapcsolódó három nagy tömegsporteseményt: a tókerülő Kékszalag Nemzetközi Vitorlásversenyt, a Révfülöp–Boglár közötti, a Balatont keresztben átszelő távúszóversenyt,[15][16] legújabban pedig a Fonyód-Badacsony-Fonyód útvonalon bármilyen kézi hajtású vízi járművel a Balaton-átevezést.[17]
A Balaton-felvidék napsütötte lejtőin sok szőlőt és gyümölcsöt termesztenek. Nyáron a kellemes időjárás, az északnyugati szelek által terelgetett vitorlások, a harmonikus szépségű táj megnyugtató hatással van a pihenő emberekre.

A tó vízmennyisége 1800 millió m³, 2,2 év alatt „cserélődik ki”. Vízgyűjtő területe 5774 km², fő táplálója a Zala folyó, de számos kisebb patak is folyik bele. Ilyenek például a Lovasi-Séd, az Aszófői-Séd, az Örvényesi-Séd, Ábrahámhegynél a Burnót-patak, az Eger-patak, Szigligetnél a Kétöles-patak vagy Balatonederics előtt a Lesence-patak. Vízszintje nyaranta a párolgás miatt csökken, ősszel és télen a csapadék miatt pedig emelkedik.

A Balaton stabil vízszintjét a legutoljára 1976-ban felújított siófoki zsiliprendszer révén mesterségesen szabályozzák az Adria felett számított 104,5 méter középvízállásra.[47] 2017-ben a legmagasabb átlagvízszint február 8-án 125 cm volt, az éves minimumot a tó szeptember 7-én érte el 86 centiméterrel.[48] 2016-ban a Balaton nyári üzemi vízszintjét 10 centiméterrel kísérleti jelleggel megemelték, 2018-ban pedig a szabályozási vízszint-maximumát 110-ről 120 centiméterre emelték.

A tó sekélysége és a nyári meleg víz viszonylag alacsony viszkozitása miatt szél esetén gyorsan alakulnak ki rajta hullámok. Az uralkodó szélirány a tóra merőlegesen, északnyugati irányból fúj. A Balaton-felvidék hegyei-völgyei lüktetést idéznek elő a szélben, ami a tavon hirtelen hullámzást, illetve hullámmentes időszakokat okoz. A hullámok szokatlanul meredekek, amit a viszonylag sekély vízmélység, a meder interferenciája idéz elő. Az eddig legmagasabb hullámokat partközelben 1,82, a meder közepén 1,95 méternek mérték. A hullámok hossza 2-12 méter között mozog. A szél elülte után két óra szükséges a hullámok elcsendesedéséhez. Ugyancsak a szél, valamint a Föld forgása befolyásolja az áramlások kialakulását is a tóban. Az uralkodó északnyugati szélnek megfelelően a fő áramlatok a felszínen az északi partról a déli felé haladnak, míg a tó mélyén a víz az ellenkező irányba áramlik vissza.

A Balaton vizét egyesek a bársonyos, lágy, selymes, simogató jelzőkkel illetik annak ellenére, hogy ez manapság már inkább csak a belső nyílt vizére találóak, ahol a vízminősége továbbra is ivóvíz-minőségű, amint az a század első feléig csaknem mindenütt volt a legalább másfél méteres vízoszlopban.

A Balaton a Kárpát-medence délnyugati széléhez közel terül el, így a medence egészére jellemző, óceáni és mediterrán hatásokkal módosított mérsékelt kontinentális éghajlaton belül az átlagosnál erősebbek az óceáni és a mediterrán hatások. A napsütéses órák száma évente átlagosan 2000 körül mozog és a júliustól szeptemberig tartó időszakban mindössze 5-6 teljesen borult nap valószínűsíthető.[82] A legmelegebb hónapok a június, július és augusztus. A legnaposabb hónap a június. A legkevesebb csapadék augusztusban és szeptemberben hullik, átlagosan hat-hat esős nappal.

A tó sekély vize a napsütés hatására könnyen átmelegszik, tartós nyári kánikulában akár 28-29 fokos is lehet. (A vízhőmérsékletet hivatalosan Siófoknál, 1 m mélységben mérik. Csendes időben közvetlenül a felszínen a víz hőmérséklete ennél több fokkal magasabb, mélyebben pedig alacsonyabb. Nagyobb vihar, hullámzás esetén ezek az értékek kiegyenlítődnek, és a víz „hivatalos” hőmérséklete erősen visszaesik.)

A tó körül több mint harminc stabil és néhány „mobil” viharjelző állomás továbbítja fényjelzéseivel az Országos Meteorológiai Szolgálat riasztásait.
• I. fokú jelzés – erős (40–60 km/h közötti) szélre a lámpák percenként 45-ször villannak fel
• II. fokú jelzés – a viharos (60 km/h-t meghaladó) szélre a lámpák percenként 90-szer villannak fel

A tóban, a vele összefüggő Kis-Balatonban és a vízgyűjtő területén található 40 vízfolyásban 37 halfaj fordul elő, ebből a Balatonban 15-17 faj él meg. Az egyik legismertebb horgászható halfaj a Balatonon a fogassüllő. Tihany község egyik címerállata a garda. 2002. november 16-17-én rendezték meg az első hagyományőrző Garda Fesztivált Tihanyban, amelyet évente a település halászmúltja előtti tisztelgésként rendeznek. A garda legalább akkora sajátossága a Balatonnak, mint Tihanynak, mert más vizeinkben nincs az ittenihez hasonló populációja.

A tó Európa egyik legjelentősebb vízimadár-élőhelye. Kiterjedt nádasai számos madárfaj számára nyújtanak fészkelő helyet. Bár a vadon élő fajok többnyire kerülik az embert és az emberi tevékenységekkel járó zavarást, néhány olyan is akad, amelyik alkalmazkodni tud ehhez, illetve kihasználja.
A legismertebb madár, a Balaton legnagyobb röpképes madara, a bütykös hattyú (Cygnus olor), amely a nádasban építi nagy méretű úszó fészkét, fészekhagyó fiókáit azonban kikelésük után gyakran a strandok közelében neveli fel, ahol könnyen jut hozzá a táplálékhoz, mivel a nyaralók rendszeresen etetik őket.
A Balaton körüli hat borvidék – a Badacsonyi, a Balatonboglári, a Balaton-felvidéki, a Balatonfüred–Csopaki, a Nagy-Somlói és a Zalai – egy közös borrégiót alkot, összesen több mint 9000 hektárnyi területen. Jellegzetes fajta az olaszrizling, de olyan különlegességek is megtalálhatók a borrégióban, mint a kéknyelű vagy a juhfark.

A szőlőültetvényeknek kifejezetten kedvező a Balaton környezete. Mint Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű tava, a Balaton rengeteg visszaverődő napfényt, megfelelő páratartalmat és hűvösebb nyarakat eredményez – így megteremtve egy sajátságos mezoklímát. A Balaton medencéjét a környező hegységek, a hideg szelektől óvó Bakony északról, illetve a Zalai- és a Somogyi-dombság keretezi. Földtanilag változatos, egyaránt megtalálhatók a vulkáni eredetű, bazaltos, mészkőmálladékos rétegek, mint a löszös, barna és vörös erdőtalaj, a dolomit vagy a pannon homok.

Bár a Balatont sokan elsősorban a nyári pihenés és a vizes kikapcsolódási lehetőségek miatt keresik fel, Közép-Európa legnagyobb tavának környéke temérdek aktív és gasztronómiai programot is kínál.